Aktuális

A munkahelyi kiégés is betegség 2022-től

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a World Health Organization (WHO) bevette a kiégés (burn-out) szindrómát a hivatalos diagnosztikai kézikönyvébe, az ICD-11-be (International Classification of Diseases).

A változás azt jelenti, hogy 2022-től kezdve orvosok hivatalosan is diagnosztizálhatnak valakit kiégés-szindrómával.

A diagnosztikai kézikönyv legutóbbi frissítésében a WHO a következőképpen definiálja a kiégést: „krónikus és nem sikeresen kezelt munkahelyi stressz következtében fellépő szindróma”.

A szindrómát három dimenzió mentén lehet jellemezni, ezek a következők:

  1. energiahiány vagy kimerültség érzése;
  2. megnövekedett mentális távolságtartás a munkától vagy negatív, cinikus érzelmek a munkával kapcsolatban;
  3. szakmai hatékonyság csökkenése.

Vagyis a fenti három jellemző megléte esetén adhat ki az orvos kiégés szindróma diagnózist.

A WHO leírása alapján csak a munkahelyi környezetben értelmezhető jelenség, és az élet más területein megtapasztalt jelenségekre nem szabad alkalmazni ezt a diagnózist.

Amennyiben az érintett munkavállaló esetében kiégés szindróma foglalkozási megbetegedés kerül megállapításra és keresőképtelen állományba kerül, akkor a munkavállaló üzemi baleseti (100%-os) táppénzre lesz jogosult.

A kiégés megelőzésének nagyon jó eszköze a pszichoszociális kockázatértékelés, amely szervezeti szinten képes jelezni, hogy mely területen szükséges preventív jelleggel beavatkozni.

A munkahelyi stressz mérhetőségével kapcsolatban itt talál további információkat: https://www.workstressmeter.hu/

Távmunka munkavédelmi vonatkozásai

Az NGM Munkafelügyeleti Főosztálya és a Munkaerőpiaci Szabályozási Főosztálya tájékoztatót adott ki a távmunka munkavédelmi és munkajogi szempontú megítéléséről.

A távmunka elterjedése valószínűsíthető Magyarország területén is, hiszen mint atipikus foglalkoztatási forma könnyebb összehangolást jelent a munka és a magánélet között, mely szempont fontosságára egyre több munkáltató döbben rá. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez is munkavégzésnek minősül, így természetesen vonatkoznak rá munkavédelmi követelmények is.

A távmunkát nem szabad összekeverni a bedolgozással, az esetenként otthon végzett munkával vagy akár a változó helyeken végzett munkával. A távmunka tényét a munkaszerződésben rögzíteni kell.

Távmunka esetén a munkavédelemről szóló törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavégzés a munkavállaló tulajdonában lévő munkaeszközzel történjen, azonban a munkáltatónak gondoskodni kell arról, hogy ezen munkaeszközök megfeleljenek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek.

A távmunka munkahelye nem jelenti az egész lakást, hanem csak azt a néhány négyzetméternyi területet, ahol a konkrét munkavégzés folyik. Ennek a ténynek az esetlegesen bekövetkező baleseteknél nagyon fontos szerepe van, hiszen ha ezen a néhány négyzetméteren – ami jellemzően egy íróasztal és annak közvetlen környezete – történik baleset, az munkabaleset, ha pedig nem, akkor azt nem lehet munkabalesetnek minősíteni.

A munkáltató kockázatértékelésének ki kell terjednie a távmunkára, illetve az ott fellépő kockázatokra, azonban a felmérés során nem szükséges a munkáltató vagy megbízottjának fizikailag megjelenni a távmunka helyszínén, a kockázatértékelés elkészíthető fényképek, beszámolók, dokumentumok vagy checklista alapján.

A tájékoztató teljes terjedelemben innen tölthető le.