Céljaink

Céljaink

Olyan eszközt kívánunk a cégvezetők és HR vezetők kezébe adni a pszichoszociális kockázatok (munkahelyi stressz) felmérésével és elemzésével, amellyel egyértelmű választ kapnak a szervezetüknél dolgozó munkatársak stressz szintjéről, arra adott reakcióiról és a vállalatuk dolgozói megítéléséről. Ezen eredmények birtokában a hosszú távú megtartás érdekében célzott humánerőforrás-gazdálkodási stratégia és ösztönző, megtartó, utánpótlás nevelő programok alakíthatóak ki, amelyek javítják az adott szervezet munkavállalói megítélését, és ezen keresztül is hozzájárulnak a vállalat hosszú távú gazdasági és szakmai sikeréhez is.

Bemutatkozás

Adinamikusan változó munkaerőpiacon azok a munkáltatók tudják cégük üzleti sikerét, a szervezet fennmaradását hatékonyabban biztosítani, amelyek képesek megfelelő munkahelyi környezetet teremteni, rugalmasan és kreatívan reagálni a valódi munkavállalói szükségletekre.

Ugyan a munkáltató stratégiák eltérőek lehetnek, de a jó kollégák megtartásában a bérezésen felül egyre inkább kiemelt szerepet kap a jó munkahelyi légkör megteremtése, munka-magánélet egyensúlya valamint az élethelyzethez alkalmazkodó rugalmas foglalkoztatás. A munkavégzés során fellépő stressz hatások bizonyítottan hatással vannak a munkavállalók teljesítményére is.

A kutatások eredményeként 2004-ben egy nemzetközi megállapodás jött létre, melyben világszinten több ország vállalta, hogy tudatosan vizsgálni, illetve csökkenteni fogja a munkavállalókat érő pszichoszociális kockázatokat. A megállapodás után világszerte több állam építette be a saját jogrendszerébe, hogy kötelező a munkavállalókat érő pszichoszociális kockázatok értékelése. Ezen kezdeményezéshez hazánk 2008-ban csatlakozott, azóta minden gazdálkodó szervezetnek kötelessége (a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. § (1) bekezdés d) pontja szerint) elvégezni a pszichoszociális kockázatértékelést.

A kutatási eredményekre reagálva nemzetközi szinten kidolgozásra került egy olyan rendszer, mely megfelelő hatékonysággal és pontossággal képes megmutatni, hogy az adott szervezeten belül milyen stressz hatások érik a munkavállalókat. A Koppenhágai Kérdőívet (COPSOQ II.) több, mint 25 nyelvre fordítottak le és világszerte sikeresen használják. A WorkStressMeter által is használt Koppenhágai Kérdőívet (COPSOQ II.) Magyarországon a Semmelweis Egyetem Viselkedéstudományi Intézete validálta.

A WorkStressMeter team olyan szakértők közössége, ahol a rendelkezésre álló jogszabályi tudás, a munkavédelmi, szervezetfejlesztési, menedzsment tapasztalatok és informatikai háttér biztosítják a keretet ahhoz, hogy a validált nemzetközi kérdőív használata egy adott szervezet esetében a munkáltatói célokkal a legteljesebb összhangban szolgálhassa a pszichoszociális kockázatok feltárásával és értékelésével – akár egyedi szempontokat is alkalmazva – a szervezet hatékonyabb reagálását a munkaerőpiaci elvárásokra, biztosítva ezzel a cég sikeréhez szükséges megfelelő munkavállalói erőforrást hosszú távon.