A Work Stress Meter rendszerének alapját a nemzetközileg elfogadott és validált Koppenhágai Kérdőív adja, mely segít, hogy az adott vállalkozás vezetője átfogó képet kapjon az irányítása alatt álló szervezet munkavállalói megítéléséről.

A Work Stress Meter által használt pszichoszociális kockázatértékelő teszt kitöltése teljesen anonim módon történik. A felmérésben részt vevő vállalatnak nem szükséges semmilyen személyes munkavállalói adatot biztosítania a felméréshez.

A felmérés során a kitöltő vállalat megadja a dolgozói létszámot és a vizsgálni kívánt szervezeti egységeket. A felmérésben résztvevő dolgozók válaszainak segítségével szervezeti egységenként (de akár korcsoportonként, nemenként is) felmérhetőek az alábbiak:

• Munkahelyi követelmények (mennyiségi elvárás, munkatempó, érzelmi megterhelés)
• Szervezet és munkakör (hatáskör, fejlődési lehetőségek, munka értelmességének dolgozói megítélése, munkahely iránti elkötelezettség)
• Együttműködés és vezetés (előreláthatóság, jutalmazás, elismerés, munkakör egyértelműsége, szerepkonfliktus, a vezetés minősége, támogatás a munkatársaktól, munkahelyi közösség)
• Munka-magánélet egyensúly (munkahelyi elégedettség, munka-család konfliktus)
• Bizalmi légkör (vezetés iránti bizalom, munkatársak közötti kölcsönös bizalom, igazságosság és tisztelet)
• Egészségi állapot és jóllét (önbecsült egészségi állapot, kiégés, stressz, alvászavarok)
• Erőszak és zaklatás (szexuális zaklatás, erőszakkal való fenyegetés, fizikai erőszak, szekálás-megfélemlítés)

A Work Stress Meter által kínált felmérés nem csak arra alkalmas, hogy a pszichoszociális kockázatértékeléssel kapcsolatos jogszabályi előírásoknak megfeleljen a vállalkozás, hanem a vezetői elvárásokhoz illeszkedve a kapott eredmények tükrében fejlesztési javaslatok is meghatározhatóak annak érdekében, hogy a pszichoszociális kockázatok csökkentése hozzájáruljon a hatékonyabb működéshez és a dolgozók megtartásához, munkájukból eredő stressz szintjük csökkentéséhez.

Az elmúlt években számtalan kutatás eredménye bizonyította be a pszichoszociális kockázatok negatív hatását, ahogyan azt is, hogy megfelelő módszerek alkalmazásával megelőzhető a dolgozók munka-magánélet egyensúlyának felborulása, megőrizhető a munkavállaló elégedettsége, így produktivitásuk is.